Hogyan él a magyar?

Program a rák visszaszorítására

2022-ben a magyar nők körében a daganatos megbetegedések száma 8, a férfiaknál 15 százalékkal haladta meg az uniós átlagot. Az EU-hoz hasonlóan 
a leggyakrabban diagnosztizált rákos megbetegedések a férfiak körében a prosztatarák (21 százalék), a nőknél pedig az emlőrák (26 százalék) – a sorban mindkét nem esetében a vastagbél-, majd a tüdőrák következett. Tény viszont, hogy mind a prosztata-, mind az emlőrákos megbetegedések Magyarországon arányaikban kisebb betegségteherért felelnek, mint az EU-ban, ahol az átlag 23 százalék volt az előbbi és 30 százalék az utóbbi daganat esetében – derül ki a 2025-ös rákügyi országprofilból. Annak ellenére, hogy 2011 óta csökkent a rák miatti mortalitás, a 2021-ben százezer lakosra jutó 310 daganatos halálozással továbbra is hazánkban volt a legmagasabb ez az érték az unióban.

Az ötéves túlélési arány múlt évtizedben bekövetkezett javulása azt jelzi, hogy jobb lett a rákellátás minősége Magyarországon – állapítja meg a dokumentum. Az előző években hozott intézkedések a magas színvonalú rákkezeléshez való hozzáférés javítására összpontosítottak a diagnosztikai és kezelési berendezések megújítása és bővítése révén. A Nemzeti rák­ellenes program átfogó célja, hogy 2030-ig 10 százalékkal csökkenjen a daganatos halálozás. 

Nőtt a dohányzás, csökkent az öngyilkosság

A magyarok többet dohányoznak, és nagyobb mértékben elhízottak, mint a többi uniós polgár. Ezzel szemben a lakosság körében az uniós átlagnál kisebb mértékű a túlzott alkoholfogyasztás – állapítja meg a 2023-as egészségügyi országprofil.

A jelentés szerint a mentális egészségi problémákkal küzdő magyarok aránya hasonló az uniós átlaghoz, Magyarországon valamivel kevesebb szorongást és depressziót diagnosztizáltak. Annak ellenére, hogy 2020 óta jelentős csökkenés következett be, a százezer főre vetített öngyilkossági arány a férfiak körében hazánkban az egyik legmagasabb az EU-ban. 

Még több zöldséget és gyümölcsöt!

Az OECD Health at a Glance jelentése szerint Magyarországon a legkisebb azok aránya az EU-ban, akik napi rendszerességgel fogyasztanak zöldséget és gyümölcsöt. Olaszországban például a lakosság 84 százaléka eszik mindennap gyümölcsöt, Magyarországon ez az arány 41 százalék. A zöldségfogyasztás terén is van lemaradásunk: a belgák 80 százalékos arányával szemben a magyarok csupán egyharmada eszik napi szinten zöldséget.

Van azonban pozitív változás is: Magyarországon nőtt az egyik leg­nagyobb mértékben a napi gyümölcs­fogyasztás. A jelentés rámutat, hogy utóbbi Luxemburgban és Svéd­országban csökkent a leginkább 2017 és 2022 között, ezzel szemben Horvátország (13 százalék), Magyarország (12 százalék) és Hollandia (11 százalék) mutatta a legjelentősebb relatív növekedést.